Nem is olyan rég még Angliába készülődtem Erasmus címszó alatt. Életemben először messzire kerültem Sugó_1 és Sugó_2 segítségnyújtó programkódoktól (művésznevük: "anya" és "apa"), és már csak magamra számíthattam. De ez egy másik történet, tele izgalommal, alkohollal és lusta diákokkal és sok utazással... (amiket mellesleg itt meg is találhatsz)

*De fókuszálni kéne inkább a kutatási kérdésemre (ahogy ezt egyetemi tanáromtól hallgattam hosszú féléveken keresztül)... nem tehetek róla, ma nosztalgikus hangulatban vagyok, és pont. Előfordul.*

Ma, 2015.05.31-én megint 2 bőrönd hever a szobám közepén (ideálisak alkalmi fekvőrendőrnek), ezúttal azonban nem szükséges mázsálni őket (nesze neked Ryanair és a 21 kilós limited!). 30 kiló csomaggal felszerelve beugrottam a kocsiba, és meg sem álltam az új otthonomig,Kecskemétig, ahol 5 hónapig a Mercedes gyakornokaként fogok dolgozni. (Erről fog szólni a blog is, bár még nem igazán látszik.)

A kilátásom zseniális 

Összeszedegetem hát a széthullott darabokat, ezzel a cikkel újra bemelegítem elgémberedett ujjaimat, (Ígérem, a következő még jobb lesz, maradj velem Kedves Olvasó) és belevágok a gyakornokságba. Messze otthontól (már megint), új emberekkel körülvéve (már megint), leghalványabb jövőre utaló sejtés nélkül (már megint), de izgatottan, kíváncsian és tettre készen (mint mindig).  

Bemelegítésként íme a második-első írásom (ha az Erasmus írásaimat tekintem első generációnak), melynek témája: TOP 3 gondolat a második kiköltözéssel kapcsolatban.

Mindig van egy első alkalom... Hallhatjuk ezt az andalító mondatot a szex, a bulik, az alkohol, a másnap, a gyereknevelés és még ezer élmény kapcsán. De mi történik akkor, ha a varázslat elszállt, és mi itt maradtunk? Jelen esetben milyen is, ha másodjára költözik el az ember otthonról? 

1. Újradefiniálod és átértelmezed a "Fontos, hogy vigyem" idiómát. Ha nem életbevágó az, hogy nálad legyen egy adott holmi, akkor bizony marad ott, ahol van.  

2. Számítógép & mobil töltő, ennivaló és egy könyv amit elolvashatsz... hirtelen a prioritás sorba ugrottak. Emlékszem, első alkalommal mind a 427 ruhámat magammal vittem. Viszont egy ruha sem tud megvigasztalni, amikor első nap korgó gyomorral és lemerült telefonnal ébredsz... ráadásul hétfő van. 

3. Két melegítőfelső jobb, mint nulla. Emlékszem, első költözésemkor kitettem magamért, és az összes szép cipőmet odapakoltam magamhoz. Viszont szabadnapomon nem boldogított a tudat, hogy magassarkúban és báli ruhában ülhetek, miközben a melegítőim 2000 km-rel arrébb dorbézoltak nélkülem. Soha többé.

Tanulságként és hüvelykujjszabályként a következők mondhatók el: Kit érdekel, ha valami otthon marad, mert téged aztán nem. Azon már túl estél első alkalommal. Erre találták fel a szupermarketeket.